Csíksomlyó a magyar nép összetartozásának és megmaradásának szimbólumává vált az elmúlt évszázadok során. Különösen a székely nép történelmében volt – és van meg ma is – a különleges szerepe. Úgy tartják, hogy a csíkiek a rengeteg történelmi és természeti csapás után a Somlyó hegyén találtak vigaszt, és a felkelő Nap ragyogásából merítettek erőt. Ebből is adódhat a Nap Asszonya elnevezés. Babba Mária (Szép Szűz Mária) ma is erőt és reménységet ad minden zarándoknak és a világ magyarságának.

A Szűz Mária kegytemplomot eredetileg ferences szerzetesek építették 1442–1448 között gótikus stílusban, a hívek és Hunyadi János erdélyi vajda segítségével. A 17–18. században a törökök és a tatárok sokszor betörtek a csíki falvakba, a templomot is több ízben feldúlták. Az 1661-es török–tatár betöréskor fel is gyújtották a templomot, a tetőzete leégett. Helyreállították, és ebben a formájában egészen 1802-ig fennmaradt. Majd mikor ez a templom kicsinek bizonyult, lebontották, és az anyagát beleépítették a most is álló kegytemplomba. 

A Boldogságos Szűz Mária kegytemplom mostani formájában 1834-ben készült el, immár barokk stílusban. A berendezés főleg székelyföldi ácsmesterek és kolozsvári, brassói festők és szobrászok munkáját dicséri.
A templom a Mária-szobráról vált híressé. Ezt a Mária szobrot – vagy ahogyan még nevezik: Csodatévő Mária, Napbaöltözött Asszony, Babba Mária – az 1510-es években készítette egy ismeretlen alkotó, aki egyes vélemények szerint csíksomlyói ferences szerzetes lehetett. Hársfából készült, a magassága 2,27 méter, amivel a világ egyik legnagyobb kegyszobra.

Már önmagában az is csodának számít, hogy annyi viszontagság közepette épen maradt a szobor. Az 1661-es török–tatár betöréskor például nem sikerült elrejteni a szobrot – mint ahogyan azt többször megtették –, mégis sértetlen maradt. A történet szerint a tatárok felgyújtották a templomot és a kolostort, a szerzeteseket megölték, a nép pedig Máriához könyörgött. Mikor az egyik tatár vezér látta, hogy milyen értékes a szobor, szekérre rakatta, és el akarta szállíttatni. Az azonban olyan nehézzé vált, hogy nyolc ökör sem tudta elhúzni. Erre a kán ledobatta a szobrot a szekérről és elkezdte kaszabolni az arcát a kardjával. Ennek a nyomait most is látni lehet a kegyszobor arcán. A kán karja lebénult, és elmenekült a katonáival. Annak ellenére, hogy felégették a templomot, a szobron nem találtak égési nyomokat.

Megszámlálhatatlan azoknak a csodáknak a száma, amelyek egészen a közelmúltig a Mária lábánál elmondott fohászok után következtek be. Rengeteg gyógyulásról, családi béke helyreállásáról tanúskodnak a szobor mellett elhelyezett köszönőtáblák és fogadalmi tárgyak. A néphagyomány szerint a Mária lábához érintett tárgyakkal haza lehet vinni az ő oltalmát és kegyelmét, így is segítve, hogy az otthonukat is átjárja a szeretet, és erőt adjon a szükségben. A kegytemplomban valóban szinte tapintható Mária szeretetteljes, támogató energiája. Mélyről jövő nyugalom és erő tölti el azokat, akik hozzá fordulnak segítségért.

A Boldogságos Szűz Mária ma is meghallgatja az imáinkat. Nem kell hozzá semmi más, csak az őszinte hit és bizalom Őbenne és Istenben. És a hit abban, hogy Mária közbenjárásával az Atya meghallgatja a kéréseinket és teljesíti azokat. Ha mégsem úgy teljesíti, ahogyan mi szeretnénk, tudnunk kell, hogy az Atya nálunk is jobban ismeri, valójában mire van szükségünk. Így azzal az alázattal forduljunk hozzájuk az imáinkban, hogy „Atyám, legyen a Te akaratod szerint”.