Bácska népeinek közös búcsújáró helye, Baja városától délre található, a Kalocsa – Kecskeméti Főegyházmegye legnagyobb Mária kegyhelye.
A búcsújáróhely a bajai Páduai Szent Antal Plébániához tartozik, az itteni egyházközösség Viseli gondját. A kápolnát korábban a bajai ferences szerzetesek gondozták.

A kegyhely eredetéről szóló legendák a XVIII. Századba nyúlnak vissza. Az egyik legenda szerint, két diák vándorolt ezen a tájon, amikor farkasok megtámadták őket. Úgy menekültek meg, hogy egy fán megpillantottak egy Mária – képet, mire ők Máriához kezdtek fohászkodni. A fa közelében két forrást vettek észre, és elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelik.

Egy másik legenda szerint egy vándorlegény pihent meg az alatt a fa alatt mellyen a Mária kép függött. A szomorú sorsán bánkódó legény azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd.

Mária könnyeiből forrás fakadt.

A források mellé Schmidt Sebestyén építtetett egy kis kápolnát. A XVIII. Század második felében készült el a kálvária, és a Mária szobor, Máriakönnye kegyképe ismeretlen festő alkotása.

Gyönyörű természeti környezetben lévő kápolna igazi kikapcsolódást, és lelki feltöltődést nyújthat mindenkinek.